Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

HTML

Vér és Könnyek

Etnikai feszültségek, háborúk, és elnyomás. Vér és könnyek minden mennyiségben a világ egzotikus helyeiről. Egy hírfüggő proli szemszögéből.

Friss topikok

Címkék

30y (1) Afrika (2) Al-Aszad (3) alavita (3) Aleppo (2) Amara (1) Amira (1) Ázsia (3) Barack Obama (1) Basr (1) Bejrút (1) berber (1) Berri (1) Boko (1) buddhizmus (1) Burma (1) csata (1) drog (1) dzsihád (1) dzsihad (1) Dzson (1) dzsungel (1) egyenjoguság (1) Észak (1) Fadela (1) fehér mudzsahedinek (1) FEMEN (1) feminizmus (1) franciák (1) Frangieh (1) Gemayel (1) háború (5) hajó (1) Haram (1) harc (1) Hezbollah (1) Igbo (1) insta (1) Irán (1) Iszlám (5) Jihad (1) John Kerry (1) kamikaze (1) Karen (1) katasztrófa (1) Kim (1) Kína (1) kommunizmus (1) Korea (1) közel-kelet (1) Közel-Kelet (3) kurdok (1) légicsapás (1) Libanon (1) Líbia (1) lol (1) mellek (1) Ne (1) népirtás (2) Nigéria (1) Nimitz (1) nukleáris (1) Obama (2) olaj (1) olajfolt (1) ópium (1) Osama Bin Laden (1) polgár (1) repülőgép-hordózó (1) Rohingja (1) RPG-7 (1) Sabina Selimovic (1) Samra Kesinovic (1) selfie (1) Shan (1) Shell (1) Száhel (1) Szaud Arabia (1) Szíria (4) szunni (1) T-72 (1) tengeri (1) terrorizmus (2) Thaiföld (1) tinik (1) tuareg (2) Tunézia (2) ujságírok (1) Un (1) ütközet (1) városi harc (1) videó (1) Win (1) yolo (1) Yoruba (1) Címkefelhő

Dávid, és a végtagok nélküli Góliát: avagy visszasírod még az olajfoltokat

2013.04.07. 11:29 Körzeti Meghízott

Úgy tűnik, senki nem tud leszállni az Észak-Koreai vonalról. Amit idáig sikerült kitermelnie a sajtónak, az a jobbik arzenál vizit, és a rosszabbik politikai jóslat. Az igazság az, hogy senki nem tudja mi lesz. Én mondjuk, arra tippelek, hogy nem lesz semmi komoly, de ha mégis, fogadja mindenki az atomháború utáni bocsánatkérésemet. Ha már ennyire belelendültünk szálljunk fel a koreai slágervonatra.

A mai poszt egy kicsit nosztalgiás lesz. Hódolni fogok annak a szenvedélynek, amit minden magába fordult katonai kocka csinált középiskolában, amíg a többiek fociztak vagy valami hasonló számunkra elérhetetlen elismerést szereztek. Szóval nyáladzunk a katonai hardware felett, de nem a szokásos módon.

Kezdjük azzal, hogy feltételezzük: az Északiak nem mindenhol fognak mocskosan játszani (pedig fognak), és legalább egy darab konvencionális tengeri csatát meg kell vívniuk. Az amerikaiak pedig lesznek olyan hülyék, hogy bele mennek az említett ország partvidékén játszódó összecsapásba, úgy ahogy a CNN fogyatékos újságírója javasolta. Mégpedig neki mennek egy tengeri csapásmérő erővel a sztálinista rezsimnek, és partra szállást vagy legalábbis valami tengerről indított akciót hajtanak végre. A szereplők: a 11. repülőgép-hordozó csapásmérő csoport és az Észak-Koreai Haditengerészet.

Kezdjük talán az amerikaiakkal, mert jóval egyszerűbb az erőfelmérés. Az ilyen csapásmérő csoport, nyilvánvalóan áll egy nagy zászlóshajóból ami az esetünkben a USS Nimitz, egy vagy két darab nagyobb cirkálóból, és egy hajórajnyi rombolóból. A cirkálók manapság ugyanazt a szerepet töltik be, amit rombolók, vagyis meg kellene védeniük az anyahajót a közvetlen támadástól.

Egy rakás drága és használhatatlan fém

A USS Priceton cirkáló nagyjából 2 milliárd dollárt kóstál, cserébe nem sok minden van rajta: pár irányítható rakétát tud kilőni, valamivel több hajó-elleni rakétát, ezen felül a szokásos radarok, két darab helikopter, továbbá a tökéletesen felesleges CIWS Phalanx rendszer amit rakéta elhárításra szántak. A rombolók ár-érték arányban kicsit jobb helyen állnak ezek 1-2 milliárd dollárba kerülnek emiatt elég sovány a védelmük. A nagykutya természetesen a Nimitz aminek a megépítése nagyjából 5 milliárd dollár körül volt. A fegyverzet áráról nem találtam semmit, de gyanítom, hogy nem olcsóság. Mivel a Haditengerészetnél imádják szórni a pénzt, van rajta nagyjából 80 darab F/A-18-as Super Hornet. Ennek darabja 30 millió dollár körül van, szóval nagyjából 3 milliárd dollárnyi repülőgéppel számolhatunk.  Ezen felül csak a zászlóshajón hozzávetőlegesen 5000 ember teljesít szolgálatot.

Észak-Koreával nem ilyen egyszerű a helyzet. Mondhat akármit a Soros Alapítvány a zárt társadalomnak megvannak a maga előnyei, ugyanis a semmihez közelítő adatot találtam. Amivel biztosan rendelkeznek az néhány kőkorszaki dízel tengeralattjáró. Nem tudom, mennyibe kerülhetnek, de biztos vagyok benne, hogyha Kóka János szörföl egy kicsit az Ebay-en találhat magának valami budget megoldást, és még a jövő héten belesüllyeszthet egyet a horvátországi nyaralójának a medencéjébe. Állítólag egy két orosz hajót is vásároltak, de teljesen lényegtelen. Viszont egész biztosan tellett nekik vízi célpontok elleni rakétákra. Manapság az ilyesmi gyakorlatilag aprópénz. Ezeket már ki lehet lőni nagyobb halászhajókból, de a parton álló Marutiból is, vagy szekérből. Az is lehetséges, hogy a tengeralattjáróik is képesek erre.

 A őskövület Harpoon Rakéta is képes erre

Abban is biztos vagyok, hogy a csata alatt az amatőr észak-koreai repülők száma is titokzatos okoknál fogva, hatalmasat fog ugrani. Mindez azért fontos, mert az Amerikai Haditengerészet nem rég bevallotta, hogy nincs hatékony védelmük ballisztikus rakéták ellen. Az pedig nyílt titok, egy war game óta, hogy egy ennél sokkal kevésbé felszerelt erő is el tud süllyeszteni egy repülőgép-hordozót.  Arról nem is beszélek, hogy a Koreai partvidék valószínűleg a Perzsa Öböllel versengve a világ legelaknásítottabb tengeri szakasza. Annál pedig nincs demoralizálóbb, mint amikor akna süllyeszt el egy hajót.

Egy csata kimenetelét lehetetlen megjósolni. Lehet, hogy a Kiméknek elszáll a bátorságunk, és megfutamodnak a nagy hajók látványától, majd sírva várják a tengerészgyalogosok megérkezését. Az is lehet, hogy előrukkolnak valamilyen csodafegyverrel és szétküldik az egész amerikai haditengerészetet. Egyiket se tartom valószínűnek.

Maradjunk tehát a realitások talaján. Minden bizonnyal szokásos értelemben nyernek az amerikaiak, partra tudnak szállni és szétlőni azt, amit akarnak. Az is biztos, hogy az Északiak mindent be fognak vetni. Az iraki síiták hozzájuk képest pedig szorongásos budai üzletemberek. Ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy lesznek látványos kamikaze akciók. Az amerikaiak mindenképp vesztenek legalább egy nagyobb hajót. Ez a Nimitz esetében nagyjából 7 milliárd dolláros kárt jelent. De ami még inkább riasztó lehet a kormányzatnak, az 5000-es emberáldozat. A mentésükre siető hajók pedig egy újabb koreai ellentámadás áldozatául esnek valószínűleg. Ehhez Irakban is kellet pár év. Nehezen lehetne utána megmagyarázni miért volt jobb a külpolitikában Obama mint a konzervatívok – pedig jobb volt. A koreaiak eközben vesztettek néhány száz rosszabb esetben néhány ezer embert, akinek egyébként sem volt drága az életük a rezsim számára, továbbá néhány szinte értéktelen hajót és repülőt.

A csata után, ha a fent leírt forgató könyv lejátszódik, a tenger mélyére süllyed két nukleáris reaktor. Továbbá jó nagy olajfoltok maradnak, ami biztos nem fog jót tenni senkinek. Azt pedig, hogy a japánoknak Fukushima és a két bomba után, hogy fogja beadagolni, az amerikai nagykövet, hogy: „Hát ja, megint idedobtunk egy kis sugarazást, de ez nektek nem baj” arra kíváncsi leszek. A különbség a nyugatiak és koreaiak között az, hogy az egyiknek számolnia kell a következményekkel, a másikat pedig idáig se érdekelte semmi.

Ezért is gyanítom, hogy ilyesmire nem számíthatunk. Ha mégis, legalább eltűnik a hordozó-csoport a történelem színpadáról. Ez a rendkívül drága és haszontalan dolog. A hozzám hasonlókat évekre ellátják csodálatos videókkal. A környezetvédők pedig visszasírják, majd azokat a békés időket, amikor még csak ártatlan tankerek futottak zátonyra, és kedves fúrótornyok robbantak fel.

30 komment

Címkék: katasztrófa háború kommunizmus nukleáris hajó csata tengeri ütközet kamikaze olajfolt Ázsia Korea Un Kim Észak Dzson Nimitz repülőgép-hordózó

A bejegyzés trackback címe:

https://vereskonnyek.blog.hu/api/trackback/id/tr395205220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mallac 2013.04.07. 21:48:27

Se füle se farka iromány. Az észak koreai haderő alighanem úgyanúgy messze túl van becsülve, mint a szovjet volt, vagy éppen a jugoszláv.Ezekben a megkövült hierarchiákban nem a valós helyzetekre készülnek fel, hanem arra amit az aparatcsikok annak képzelnek.A ballisztikus rakétáik valószínűleg annyira pontosak mint a szovjet őseik voltak,plusz mínusz 500-1000 méter.Álló célpontot is nehezen találnának el velük, mozgásban lévőt még úgy sem.

Meg6ó 2013.04.07. 22:45:00

Akár halászhajóról, akár szekérről, akár repülőről lövik ki azokat az aprópénzen vett rakétákat, először valahogy meg kell találni hozzájuk a célpontot. És legyen bármekkora is egy repülőgép anyahajó meg a többi mellette, még egy ilyen beltengeren is erősen keresni kell őket, ha éppen nem twittelik ki a koordinátáikat. Utána jöhet csak a sok kamikáze, meg a ballisztikus rakéta.
Utóbbiakkal -ahogy a kolléga is megjegyezte- jó esetben ha eltalálnak egy várost, mert ebből a szempontból a maiak sem sokkal jobbak mint anno a V2.
Vagy a fenti gondolatkísérlet arról szólna, hogy mi történik, ha az északi partoktól látótávolságra kényelmesen lehorgonyozna az egész flotta?

Körzeti Meghízott 2013.04.08. 02:38:53

Aha, akkor ti arra doktrináltok, hogy az egész carrier group csak úgy elúszkál miközben a tengerészgyalogság valahogy partra vetődik, a Hornetek pedig elbombázgatnak és kivívják a nem létező koreai légierő ellen a fölényt? Érdekes ötlet, de akkor is felvetődik, hogy a romboló hajóraj ebben az esetben nem kidobott pénzt?

Azt, hogy mennyire túlértékeltek a rakéták, jól mutatja az INS Eliat példája. Egy 1700 tonnás rombolót elsüllyesztett egy 60 tonnás csónak. Pedig azok még túlbecsült szovjet gyártmányú torpedó hajók voltak. A rakéta pedig csak egy p-15 termit.

Egyébként az Argentinoknak (akik nem tartoznak a katonai világ kréméjéhez) is sikerült megtalálni a brit hajókat a Falkland szigetnél, mindenféle földi segítség nélkül, több száz kilométerre a parttól. Ráadásul nyomi Exocetekkel süllyesztették el a Sheffieldet. Úgyhogy szerintem nem kell lehorgonyoznia senkinek látótávolságon belül ahhoz, hogy áldozat legyen.

Niebur 2013.04.08. 06:02:17

@Körzeti Meghízott: Ne haragudj, de a poszt egy nagy butaság. Összekeversz doktrínákat, fegyverrendszereket, harc eljárásokat, feladatköröket, árakat stb.
Kissé merész állítás, hogy hogy egy hordozó kötelék pár rakétával rendelkezik. A Nimitz F-18-nak soha nem lesz feladata a "bombázás meg a légi fölény" kivívása. Senki nincs olyan hülye, hogy egy ismert aknamezőre navigáljon egy köteléket. Egy hordozót valóban el lehet találni egy ballisztikus rakétával, csak éppen nem az Észak Koreainak.Az, (ha van egyáltalán) egy célpontot tudna biztosan eltalálni: A Csendes-óceánt. Az elég nagy hozzá. Nem sok hozzáértésre vall, hogy úgy képzeled, az amerikaiak sok évtizedes aktív hordozó-harcászati tapasztalattal indítási közelségbe engednének egy "csónakot". A Sheffield példája sem jó, ott egész más okok miatt sikerült az elsüllyesztés. Teljesen elfelejtkezel a haderőnemek közötti együttműködésről, a célok kijelöléséről és elosztásáról, az egész Dél-Koreai hadseregről. Komolyan úgy gondolod, hogy a légi fölény azt jelenti, hogy minden MiG 15, 17, 19, 21-t le kell lőni? Az egész országot szét kell bombázni?
A környezet védelemről:van már néhány elsüllyedt reaktor az óceánokban. Sőt olajfolt is.
Ez a baj, ha valaki videók alapján akar háborúzni.

Meg6ó 2013.04.08. 07:59:52

@Körzeti Meghízott:
A példáid egy másodpercig sem állnak meg:
- Az INS Eliat egy II. vh -ús hajó volt, amit 1967-ben (!) egy kikötőben ücsörgő (nevezhetjük partvédelminek) egyiptomi hajó süllyesztett el. Itt pont a legfontosabb előnyét, a rejtőzködés képességét vesztette el.
- A Falklandi háború alatt az Exocet korának legmodernebb hajók elleni rakétája volt és ma sem nevezném elavultnak. Olyan hajókat támadott olyan koordinátáit az argentinok -az ellenségem ellensége a barátom alapon- megkapták a szovjet műholdas felderítéstől. A két kilőtt rakétából az az egy talált amit -meglehetősen béna módon- egy aktív védekezést nem folytató hajóra lőttek ki.
És az argentinok nem egy, vadészgépek tucatjait működtető repülőgép anyahajó ellen repültek (noha remélték).
- A Mig 21 korának (60-70 évek), egyik legjobb vadászgépe volt. Nem a nehéz, hajók ellen kifejlesztett rakéták cipelésére szánták. Valószínű a pilótáit is a fordulós légiharcra képezték ki, ha éppen engedte az üzemanyagkeret. Egy korai előrejelző rendszerrel (pl. a Hawkeye repülőradar) rendelkező anyahajó csoport ellen, melyet arra fejlesztettek ki, hogy szovjet nehézbombázókról kilőtt Mig méretű rakéták tucatjait (!) hárítsa el nem sok esélye lehet, még ha kamikázeként vetik is magukat rá.

Kard 2013.04.08. 08:34:24

Talán ott kellett volna kezdeni a kutatást, hogy néhány alapvető elnevezést tisztázni.
Az repülőgép-anyahajó az I. világháborúban a hidroplánok szállítására és utántöltésére használt leszállófedélzet nélküli hajótípus volt.
hu.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p-anyahaj%C3%B3
Nem keverendő össze a repülőgép-hordozókkal amik manapság léteznek.
hu.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p-hordoz%C3%B3

AskmeLater30 2013.04.08. 09:53:42

Nem értem, miért a repülőgép anyahajó kezdene. Mire a Nimitz a partok közelébe ér, a légierő már kőkorszaki szintre bombázza vissza a teljes koreai hadsereget. A B2-esek meg a B52-eseknek még Guam sem kell, jöhetnek egyenesen az USA-ból. Az amerikai tábornokok előtt már ott a térkép az összes koreai radarról, raktárról, silóról, minden szarról (ha a google maps képes egy tankot kiszúrni, akkor a katonai műhold leolvassa a gyári számát is). Aknákat is "fel lehet szedni" a levegőből, van erre használatos bomba.
A tengerészgyalogosok partraszállásakor már pár őrült puskáson kívül nem lesz ellenállás (bár kétlem, hogy Amerika partra akarna szállni, majd a dél-koreaiak átmennek a szárazföldön, ha már nincs északi hadsereg.

Kültag 2013.04.08. 13:08:22

Szerintem a konvencionális É-Koreai haderőt az amerikaiak 20-30 mp alatt kinyírják. A hidegháború végén a megmaradt patronokat így durrogtatták el Irak ellen, és nem volt kecmec. Talán még nem tunyultak el a jenkik a sok ópiumpásztor gépágyúzás alatt, így tudják még, mi az a szimmetrikus hadviselés.

Az érdekesebb kérdés az, hogy mi lesz utána. Ha az északiak képesek a tálibokhoz hasonló gerilla hadviselésre, ugyanúgy használhatatlanná (bevethetetlenné) tehetik az F-22-est. Akkor még egy vég nélküli és győztes nélküli háború indul. Az atomfegyvereiket meg talán nem is ballisztikus rakétával kéne kilőniük, hanem elküldeni levélbombaként.

Puccs? Mi van, ha egyre többen kezdenek átállni? Tömegsokk? Az átlag Észak-Koreai tényleg úgy tudja, hogy a külföldiek emberevők, akik csak a kajájukat akarják elvenni tőlük. Talán ez az invázió legfőbb (morális) akadálya.

Egyébként az írásban tényleg van pár fura szóhasználat. A CIWS felesleges? Tényleg? A kalózok ellen is? A kamikaze csónakok ellen is? A felszínre emelkedő aknák ellen is? A gépágyúzó MiG-15-ösök ellen is? A falklandi Broadswordöknek is az lett volna?

Link elek 2013.04.08. 13:14:39

Konvencionalis hadseregek az USA szamara nem ellenfelek, ez vilagosan kiderult iraq-ban, amikor ~3 het alatt szarra vertek Szaddam sereget.

A nem-konvencionalis hadviselesben meg az USA szamara is rendkivul nehez. Ez vilagosan kiderult Iraq-ban az elso 3 hetet koveto 10 evben.

Szerencsere Eszak Koreaba nem szukseges sem amerikai sem nemzetkozi haderonek sem partra szallnia sem bevonulnia, majd mennek a del koreaiak.
Ok legalabb ismerik a helyieket.

Az biztos, hogy az USA/Del Korea nem fog haborut inditani, tul sok minden mehet felre

Körzeti Meghízott 2013.04.08. 13:50:29

@Niebur: A fennt említett USS Priceton pedig pont, hogy így járt az első Öböl-háborúban. Az f-18-sok valóban nem arra lettek kitalálva, vagy szerinted életszerű, hogy tu-95-ket üldözennek? mert szerintem nem. Az elméletnek pont, az a lényege, hogy nem egy darab rakétat lőnek ki. Hanem, hogy ennyi kis méretű hajóval szemben nem tud hatékonyan fellépni egy ilyen hordozó csoport.

Körzeti Meghízott 2013.04.08. 13:52:06

@AskmeLater30: Aha és szerinted a ÉK hadsereg vár és néz miközben szarrá bombázzák őket? Ez volt a terv vietnámban is meg a II. Öböl háborúban, és mindenki tudja mi lett belőle.

Körzeti Meghízott 2013.04.08. 14:04:24

@Meg6ó: Az Eliat pontosan, azt csinálta amire egy ilyen hajót manapság lehet használni: fel alá cirkált Port Said előtt miközben ágyúzta a partot. Ahhoz, hogy befejezze pedig elég volt két rakéta.

Egyébként ahhoz, hogy megtalálj egy ilyen hajót nem kell műhold. Szerinted milyen technológia rejt el egy 75 méter magas hordozót? Van Ripen tábornoknak például, a leírt szimulációban sikerült civil és patrol hajókkal megtalálnia.

Az, hogy egy darab rakéta a tenger fenekére küldte a Sheffieldet akkor is ijesztő, még ha szerinted a MiG 21, és az exocet a haditechnika krémje. Másrészről itt nem egy darab rakétáról beszélünk.

Körzeti Meghízott 2013.04.08. 14:21:01

@Kültag @Link elek: : A konvencionális itt arra vonatkozott, hogy az Észak-Koreaiak rá vannak valamilyen oknál fogva kényszerítve, hogy megütközzenek az amerikai haditengerészettel, a saját hadseregüket használva. A forgatókönyv egy asszimetrikus gerrila jellegű hadviselést ír le a tengeren. Atomfegyverekről nem volt szó, biztos vagyok benne, hogy nem tudnak nukleáris fejet rakni a rakétáikra.

Kétlem, hogy az Észak-Koreaiak nem lennének képesek egy a tálibokhoz hasonló de annál sokkal véresebb gerilla háborúra a szárazföldön. A dél-koreaik pedig biztos vagyok benne, hogy nem ismerik a helyeiket. Nem is lesznek jóban.

A Phalanx pont arra jó, hogy magányos kalózokra vadásszon akik a kőkorszakban járnak, meg MiG-15-k ellen. Nagy mennyiségű kamikaze hajó ellen (Kiméknek pedig lesz jó pár), egész biztos, hogy nem lesz hatékony.

Kültag 2013.04.08. 15:13:41

@Körzeti Meghízott: A CIWS csak az utolsó réteg, ahogy a neve is mutatja. Előtte ott vannak a Sea Hawkok Hellfire-rel, a Harpoonok, az arra járó Hornetek és Orionok, asszem a Standard rakétákat is lehet használni felszíni célok ellen, aztán ott a 76 v. 127 mm-es, a 324-es torpedók, és csak a legvégén a 20 mm-es. Ha emlékszel, Vietnámban nem működött a gerilla taktika a tengeren, nem tudtak a part mellett elslisszanni az utánpótlás szállító hajók. A Nimitz szerű hajók meg már bebizonyították, hogy elég goromba sérüléseket is túl tudnak élni.

Nem ezen lehet a bukta, hanem az örökké húzódó Low Intensity Warfare-en (= VIE, AFG), és azon, hogy mi a búbánatot csinálsz, ha kilőttél minden tankot, repülőt meg hajót. Kiírsz választásokat, hatalmas pénzekért újraépíted az országot és az emberek majd hirtelen szeretni fogják a nyugati életet? Nem, mindhárom annyira elképzelhetetlen ott, mint a mostani É.K. viselt dolgai mifelénk.

De milyen lenne a jó hadihajó szerinted? Partágyúzó, mint az Iowa vagy a Zumwalt? Vagy a Tarawa félék a nyerők? Vagy a 100 Knots Navy-t kéne megvalósítani?

Meg6ó 2013.04.08. 15:22:53

A érvelésem még mindig ua., hogy meglehessen támadni, PONTOSAN kell ismerni a helyzetét.
Egy 100 m magas tárgy tengeren szabad szemmel kb. 40 km -ről látható. Aki ennél távolabbra akar nézniaz vagy radart használ vagy magasra száll. Hosszútávon modern légierővel-rakétákkal felszerelt ellenséggel szemben mindkettő ellenjavallott.
Így adott a közel a 1 millió négyzetkilométeres Japán tenger, ebben a szénakazalban kell megtalálni egy 75m magas hajót. Rövid távú, vízfelszínhez közeli repülésekkel és ms hosszú radarimpulzusokkal (ahogy a Sheffield -nél az argentinok csinálták) ezt átkutatni jó sokáig tartana, még ha fix célpontot keresnének is, ami egy hordozó csoport nem áll.
Az Eliat -nál pont a partközeli tevékenykedése miatt nem kellett sokat nézelődni, hogy éppen hol van. Az argentinok pedig tálcán kapták, merre is kell küldeniük a gépeiket, tehát jóval kisebb területet kellett átkutatniuk.

A Van Ripen féle stratégiai gyakorlat érdekes, kérdés mennyire lehet a kisebb, zsákszerű Perzsa Öbölből átültetni egy nagyobb tengerre. Ha elég nagy a vízfelület, akkor egy tengerről indítható cirkálórakétákkal és vadászbombázókkal felszerelt flottának miért kellene közel mennie a partokhoz?
Itt nem elég egy vonalban felsorakoztatni a "halászhajóimat", hogy aztán előbb-utóbb beléjük fusson az ellenséges flotta. És miután leadtam a drótot a kamikáze csónakjaimnak-repülőimnek, itt száz kilométereket (megint: miért mennének közelebb a parthoz) kellene nyílt vízen megtenniük, remélve, hogy sem őket nem fedezik fel, sem az ellenség nem tűnik el felderítőim szeme elől.
A világtörténelem tengeri ütközetei Szalamisztól Jütlandig, a Bismarck elsüllyesztésétől a Sheffieldig mind-mind olyan flották/hajók ellen zajlottak, ahol az ellenfél helyzetét/pontos célját valahonnan előre tudták, vagy földrajzilag erősen korlátozott körülmények között, a kiindulópont és menetirány ismeretében körülhatárolhatták, hogy kb. merre lehet (ebben az esetben sok minden múlott a szerencsén pl. az Észak Atlanti csatában).

Ahogy fentebb írtam a Mig-21 a 60-as,70-es évek egyik legjobb manőverező vadásza volt. Az Exocet pedig a 80-as évek egyik legjobb hajók elleni rakétája. Azóta sok-sok byte csorgott át a haditechnikai fejlesztők gépein.

Körzeti Meghízott 2013.04.08. 19:30:00

@Kültag: Nem tudom mennyi Hellfire van egy Sea Hawkon de nem hiszem, hogy nyolcnál többet elbírna. Levegő-földnél persze hatékony lehet, de arra tippelnék, hogy a hajók rendszerei nem fogják tudni időben pontosan meghatározni a kamikazek helyzetét és hatékony csapást mérni rájuk.

Természetesen nem állítottam, hogy ez lenne az amerikaiak legnagyobb problémája. A gondolat kísérlet arra próbált rámutatni, hogy felszíni flották nem érik meg az árukat. Direkt nem beszéltem egyébként a tengeralattjárókról amivel az amerikaiak tényleg akárkit széttudnak küldeni.

Én személyszerint próbálnám minimálisra csökkenteni a felszíni hajók számát, ami pedig marad az legyen olyan amit el is merek veszíteni.

Körzeti Meghízott 2013.04.08. 19:36:43

@Meg6ó: Akkor tehát ott van az az eset, hogy a nagy hajók kényelmesen megvannak pár száz kilométer távolságból. De akkor ki fogja az LCAC-kat biztosítani amik partra szállnak? A légierő nem hiszem, hogy képes lenne egy az odaföntihez hasonló asszimetrikus "flottával" elbírni.

Amiben igazad van, hogy a Japán-tengeren valószínűleg nem olyan egyszerű a kivitelezés mint a Perzsa-öbölben.

Meg6ó 2013.04.08. 21:08:30

Hmm, hol írtam, hogy "a nagy hajók kényelmesen megvannak pár száz kilométer távolságból"?
Azt írtam, hogy egy a halászhajó árbocán ücsörgő megfigyelő szabad szemmel, ha nagy szerencséje van (köd, eső, felhős ég mind ellene dolgozik) max. 40 km -ről tud kiszúrni még egy ilyen nagy hajót is.
Ami ezen a low tech megoldásokat kívül van, az vagy az űrben lebeg, vagy ha néhány ms -nél hosszabb időre kapcsolják be máris azt kockáztatja, hogy bemérik és ha nem fut elég gyorsan akkor szét is lövik (legalább is a hűlt helyét ahogy pl. a az F-117 -t lelövő jugoszláv üteg indítási helyét). Persze, ha mindig odébb kell cuccolni legalább néhány km -t pár ms üzemért az nem túl hatékony felderítés, és a levegőből pont a mozgó járművek a legfeltűnőbbek. Aláírom mint a fenti példa mutatja légvédelemnél valamennyire működik, bár az ellátással (üanya, lőszer) lennének gondok, de itt most hajókra lődözünk.
A fentebbiek igazak a felderítő repülőkre is: ha csak néhány száz méterre is felemelkednek máris bemérték őket, és nekik még kifutópálya (tábori) és több felkészítés is kell.
Szvsz még középtávon is a low tech megoldás a leghatékonyabb, ami azt jelenti, hogy ő is csak nagy szerencsével lát valamit, de legalább nem pocsékolják rá a lőszert.

zolcsik76 2013.04.08. 21:13:04

A hordozó flottát minden esetben kíséri tengeralattjáró is. Néha több is. A jenkik háborúba soha nem egy flottát küldenek. Ha tánc lesz, négy öt hordozó is lesz ott. Valamint ott Délkorea, meg Japán az összes repterével. A rombolók nem fegyvertelen drága ócskavasak. Valószínűleg messzebbről nyitnak tüzet, mint őket elérnék. A hornetek jó vadászok. Nem véletlen csak ezt használják. Nem kevés rakétát elbír, jól manőverez. A rádiótechnikai megtévesztésről nem is beszélve. Valamint minden hordozón van légtér ellenőrző, valamint tengeri járőrgép is. Max a ruszkik kerülhetnek a közelükbe. Apropó ruszkik. A grúzok is azt hitték amit te. És járőrhajókkal, meg fregattokkal jól megtámadták az orosz flottát. És pár perc alatt el is vesztették mind az orosz hajók tüzétől. Nagy hajó egyenlő magasan levő nagy radarral, és sok fegyverrel. Nem tollasozik rajta annyi ember. Egy rep hordozó me ez a köbön. A repülők nagy száma, sokoldalúsága, hatósugara, és fegyverei ereje okán. De az egyik legerősebb, leghatékonyabb haderő biztos a mi hatalmas eszünkre, és tanácsainkra szorul.

worxland 2013.04.08. 22:25:45

@Körzeti Meghízott: sok nagy hülyeséget összeírtál. Pedig a II. Öbölháború nem volt olyan régen és Szaddam serege sokkal több pénzből volt felszerelve, mint Kimé. Ha a nukleáris fegyvereket kiiktatják (márpedig ki fogják, afelől ne legyen kétséged, a bunker blaster-ek nagyot fejlődtek az elmúlt években), akkor a Nagy Vezérnek semmije sem marad, amitől ne kapna röhögőgörcsöt Uncle Sam. A konvencionális északi sereg ellen ott van a feleakkora dél-koreai, sokszor annyi pénzből, amerikai támogatással, kifogyhatatlan utánpótlással. Nem az a kérdés, ki győzne, hanem az, hogy megéri-e a költségeket.

Meg6ó 2013.04.08. 22:27:43

Újraolvasva a kommented lehet, hogy félreértettelek. Arra gondolsz, hogy egy esetleges partraszállás biztosításához muszáj közelebb húzódniuk a parthoz? De miért?
Az első hullám úgyis helikopterrel érkezne a parttól jó messziről. Az többieket az LCAC -kkal is látóhátáron túlról, az esetleges partvédelem hatósugarán kívülről indítanák egy felülről megpuhított szakasz ellen.
Hacsak jó előre ki nem rakják a helyét Facebookra, valamekkora meglepetést csak okozna egy partraszállás. Hirtelen erre a pontra kellene összpontosítani a viszonylag kis hatósugarú és "egy lövetű" asszimetrikusokat (meg minden egyebet). Mindezt az ellenfél figyelmének kellős közepén, mikor már elvesztették a meglepetésből adódó előnyük jó részét: az ellenség tudja hogy mikor és hol csapnak le. Itt pedig jóval kisebb kaliberű -igaz jóval több- célpont ellen működhetnének csak. Ez nagyságrendekkel kevesebb kárt jelent mint az általad előzetesen felvázoltak.
Az anyahajó pedig továbbra is a tenger messzeségéből, valós idejű felderítési adatok alapján küldenék ki légiutántöltésű repülő századaikat.

worxland 2013.04.08. 22:38:47

@zolcsik76: "Nagy hajó egyenlő magasan levő nagy radarral, és sok fegyverrel. Nem tollasozik rajta annyi ember. " És akkor ott van még tetszőleges számú drón, sok Awacs és Hawkeye, pár műhold. Egy repülőgép-hordozó csoport 300 kilométeres közelében egy gumicsónaknak sincs esélye észrevétlennek maradni. Ha pedig harc lesz, akkor minden halászt elzavarnak a közelből. Nem lehet ártatlanul a közelbe settenkedni.

worxland 2013.04.08. 22:42:29

@Meg6ó: Mi a f@sznak kellene partraszállni? Az amcsi sereg nem nőgyógyász, hogy kulcslyukon keresztül fesse ki a lakást. Ott a két Korea közötti határ. Ez nem Normandia.

Meg6ó 2013.04.08. 23:59:31

@worxland: A DMZ a világ legjobban megerősített határa rengeteg emberrel, hogy védekezzen-támadjon. Mi van ha az USA és a déliek nem akarnak hatalmas aknamezőkön és évtizedek alatt kiépített védelembe beásott csapatokon áttörni?
Az "első" Koreai háborúban MacArthur is mélyen az északiak hátában szállt partra és ezzel gyors hátrálásra kényszerítette őket (aztán jöttek a kínaiak, de ez ettől már független). Tehát a partraszállásnak van hagyománya Koreában, persze erre Északon is emlékeznek. Erőltetett de el tudom képzelni, hogy dupla blöffel az amik akár ismét megpróbálhatják: senki sem nem hiszi, hogy megint megpróbálják, hiszen úgyis számítanak rájuk, pont azért támadnak újra a tenger felől.

Körzeti Meghízott 2013.04.09. 01:10:40

@worxland: Tök jó, hogy pontosan tudod mekkora pénzből gazdálkodik az ÉK-i hadsereg. Száddám meg Kimék között pont az a különbség, hogy míg az egyik sose számított komolyan arra, hogy katonailag megfogja szállni az USA addig a másik 50 éve erre építi az országot. A megfigyelő rendszerek amiket felsoroltál inkább valóak nagy célpontok elleni légicsapás koordinációra, tehát ha az északiak nem szovjet gyilok roham módjára próbálnak támadni, egy asszimetrikus helyzetben nem sokkal több hasznukat veszik mint most mondjuk Jemenben.

Az, hogy 300 km-es körzetben nem lesz hajózás pedig ellenőrizhetetlen. Az óceánokon a mai napig szórakoznak a kamu SOS jelekkel, a kalózok a USN rovására.

Harmadrészről senki nem írta, hogy ÉK "győzni" fog, akármit is értsél ez alatt. A kérdés, hogy megéri e az áldozatot. Illetve (ha a te általad felvázolt és rendkívül buta) Shock&Awe szerű doktrínára építünk akkor, az Amerikai kormányzat befogja-e vállalni a humanitárius ördög szerepét, szétbombázott lakásokkal, halott katonákkal, csonkolt gyerekes fotókkal stb.

Körzeti Meghízott 2013.04.09. 01:16:51

@zolcsik76: Ha jól gondolom, Abkhaziat hoztad fel példának. Ott összesen 4 grúz egység "támadott". Ha elolvastad a posztot és a kommenteket rájössz , hogy itt abszolút nem erről van szó.

Körzeti Meghízott 2013.04.09. 01:25:48

@Meg6ó: Oké akkor tételezzük fel, hogy a Van Ripen féle taktika a Japán tengeren és keleti parton lévő Csendes oceánon nem használható, mert nem fogják tudni merre van az amerikaiak flottája. A kínaiak és az oroszok pedig nem fognak súgni, illetve az északiaknak nem lesz megbízható és hatékony felderítésük. Ebben az esetben meggyőztél.

zolcsik76 2013.04.09. 07:18:10

@Körzeti Meghízott: Elolvastam. Meg a kommenteket is. Éppen ezért írtam. Asszimetrikus hadviselés. Kicsi gerilla egységek. Ezek eleve kizárják a tömegrohamot. Na meg az ottani orosz flotta sem egyenlő egy háborús flottakülönítményel. Ami nem egy hordozó. És nem a szokásos demonstációs védőkíséret. Tetszik ahogy fotelstartégák tekergetik a valóságot, kiragadnak részeket, és ez alapján fikáznak egy láthatóan jól működő haderőt. A világon összesen nincs annyi tapasztalat a modern haderőről mint ott. Valamint múlt századi konfliktusok sem mérvadóak már. Rengeteget fejlődött minden. Vele a harceljárások is.

Kültag 2013.04.09. 10:03:55

@Körzeti Meghízott: Felszíni hajó helyett tengeralattjáró? Szerintem az utóbbiaknak elég rossz a helyzettudatossága (újmagyar nyelven situational awareness). Olyan, mintha a levegőben csak B-52-esed lenne: nagy dolgokat tudsz vele szétlőni, de fogalmad sincs róla, hogy mi zajlik odalent. A monitoron villog egy pont, hogy oda szórjál, de nem látsz semmit. (Ez teszi feleslegessé a pilótát gépeken --> drón.) Ha nem csak megtorló rombolást akarsz végezni, hanem megszállni, akkor oda kell menni az ellenséghez, és személyesen kell pofán vágnod. Az előbbi az utóbbival együtt azt jelenti, hogy komplex felszerelésre van szükséged: a MOAB-tól az SDB-ig, a Tomahawktól a gépkarabélyig, az anyahajótól a golyóálló mellényig.

Én egyébként egyébként azt gondolom, hogy ÉK kifejezetten a konvencionális haderőre koncentrál. Ha ez így van, sztem soha nem látott gyorsasággal és alacsony veszteség rátával fogják szétcsapni az amerikaiak, bocsánat, a koalíciósok. Hogy mi lesz utána, na az lehet kellemetlen. Nem csak katonailag, hanem humanitárius szempontból is, vagy főleg abból. Ezt a háborút, ha lesz, nem bombákkal kell majd megvívni elsődlegesen, hanem ételadagokkal és pszichológusokkal. :-(

Meg6ó 2013.04.09. 12:29:47

@Körzeti Meghízott: Jó volt ez az együtt gondolkodás, köszönet érte!
süti beállítások módosítása